Kártyavár
A kártyavár egy asztalon,
az asztal egy tutajon áll.
Vajon a folyó érzi-e,
ha dől a kártyavár?
Szülő és gyerek. Két titok. Két nyelv. Tanulgatják egymást. Cipelik egymás érzelmi terheit. Kötődnének, szabadulnának. És eljöhet a pillanat, amikor megfordul a viszonyuk. Erről a borulékonyságról szól a Kártyavár 17 jelenete. Néhány epizódnál versek hangoznak el részben vagy egészben.
Koreográfia: Réti Anna
Szöveg: Halasi Zoltán
Előadók: Gőz István, Réti Anna
Zene: Barna Balázs
Fény: Szirtes Attila
Jelmez: Csorba Krisztina, Réti Anna
Munkatárs: Hudi László, Szőke Sándor
Fotó: Molnár Edvárd, Kiss Rudolf Péter
Bemutató: 2007. Április. 05. Trafó K.M.H.
Kritika:
„…Gőz István… Egy négyszögletes, ömlesztett magnókazettákkal kirakott tér közepén áll, földig érő köpenyben, mely alatt kísérteties események és szokatlan mozgások veszik kezdetüket. Hosszas vajúdás után végül Réti Anna bújik elő a köpeny alól. Mint egy torzszülött, kicsavarodott, kitekeredett tagokkal vergődik a földön. Láthatóan nehéz szülés volt, de végül is a gép forog, az alkotó pihen…”
„…Ekkorra már régen magába szippantott minket az előadók karizmatikus játéka. Réti Anna egyéni mozgása több jelenetben is felejthetetlen: az összekulcsolt kézzel-lábbal vergődő, tekergőző lény kiszolgáltatott mozdulatai vagy akár a madár röptére emlékeztető, finoman kidolgozott kéz- és lábmozdulatok…
SZÍNHÁZ – Faluhelyi Krisztián
Támogatók: NKA, Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága, Műhely Alapítvány, Új Előadóművészeti Alapítvány, Flórián Műhely, Budapesti Őszi Fesztivál, Gesztus Műhely Egyesület
